A kötőszövet csont- és porcszövet teljesít
Mozgás-szervrendszerünk passzív része a csontváz, aktív része a vázizomzat, melyet - tömött rostos kötőszövet - az inak kapcsolnak a csontokhoz.
A csontok felépítése Az emberi test stabil belső keretre, a csontvázra épül, melynek alapvető tartóoszlopa a gerinc. A csont a természet alkotta egyik legerősebb anyag, 16,3cm 3 csont kb. Egy hasonló mérettel rendelkező acélrúd ennél ötször nehezebb lenne. Csontvázrendszerünk alapvető funkciói a következők: a test belső szilárd vázát alkotja, meghatározza annak alakját és méreteit, elhatárolja és védi a külső behatásoktól a testüregben lévő szerveket, szivacsos állományában található a szervezet legfontosabb vérképző szerve, a vörös csontvelő, az emberi test mozgásának passzív szerve, az emberi szervezet számára fontos ionok, elemek raktára, ahonnan a szükséges anyagok megfelelő folyamatokon keresztül mobilizálhatók, pl.
Az emberi csontvázat a támasztószövetek csoportjába tartozó csontszövet és porcszövet építi fel. Idős korban a szervetlen anyagok részaránya megnő a rugalmasságot okozó szerves alkotók csökkenése miatt, így a kor előrehaladtával rugalmatlanabbá válnak a csontok, törékenységük nagymértékben fokozódik.
A csontok szerkezete A csontok felépítését egy csöves csonton mutatjuk be A csont külső felszínét rostos burok, a csonthártya borítja.
K9 INUFLEX izületvédő, porcerősitő kutyáknak 220g
E csontok középső csőszerű darabját, mely tömött csontállományból kompakt csontállomány áll, diafízisnek, két vaskosabb végdarabját, epifízisnek nevezzük.
A törzshöz közelebb levő végét proximális- a távolabbit disztális epifíziseknek hívjuk. Az epifíziseket izületi vég változó vastagságban üvegporc borítja. Mindkét epifízist szivacsos csontállomány tölti ki, melynek üregeit fiatal korban vörös csontvelő tölti ki, mely az évek múlásával visszahúzódik, helyére sárga csontvelő zsírszövet kerül.
A csont középső részének üregét velőüregnek nevezzük, mely felnőtt korban sárga csontvelőt tartalmaz. A csontok alakja Alak szerint csöves, lapos, köbös és labirintusos csontokat különböztetünk meg, melyeket célszerűbb, ha alak szerinti felosztásukban, a magyar kifejezések szerint definiáljuk. Csöves csontok Főleg a végtagokban előforduló üreges, cső alakú csontok szerkezetét lásd előbb. Ilyen, pl. Lapos csontok Jellemzőjük, hogy az élet során mindig megmaradó vörös csontvelővel teltek, így vérképző szervünk oroszlánrészét adják.
Ilyen pl. Köbös csontok Szabálytalan, de különböző irányokban alig eltérő méretű csontok.
Tananyagfejlesztés - Mozgásszabályozás - 1. | Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon
Végtagjaink köbös csontjai zsírszövetet, a csigolyatestek vörös csontvelőt tartalmaznak. Labirintusos vagy légtartalmú pneumatikus csontok Jelentőségük a szerkezet kisfokú könnyítése mellett a hangadás számára fontos rezonálóterek kialakítása.
A csontok összeköttetései A csontokat részben rögzített, részben mozgékony összeköttetések fűzik egybe. Abban az esetben, ha a csontok anyaga megszakítás nélkül megy át egymásba, akkor folytonos összeköttetésről, ha az összekötött csontok állománya között nincs meg az állandó anyagfolytonosság, akkor ízületről beszélhetünk. Folytonos csontösszeköttetések Pl. Porcos csontösszeköttetés Pl.
Csontos egybeforradás Pl. Megszakított csontösszeköttetések Ízület nek nevezzük azokat az összeköttetéseket, melyeknél a csontfelszínek között rés található. Ízvégeken az egymással ízületi összeköttetésben lévő csontrészeket értjük.
Gyakori megbetegedések
Az ízvégek között egyrészt egy domború idomú ún. Az ízvégek egymásba illeszkedését szolgáló ízületi felszínek ízületi porccal üvegporccal borítottak, melyek megvédik az ízesülő csontvégeket a kopástól. A csontvégek között néhány cseppnyi nyúlós folyadék, az ízületi nedv synovia található, mely jelentősen csökkenti a mozgásokkal járó súrlódást és mintegy kipárnázza az ízületet a rázkódások elviselésére.
Az ízesülő csontokat ízületi szalagok rögzítik egymáshoz, melyek szakítási szilárdsága igen nagy. Így pl.
- Emberi test | Sulinet Tudásbázis
- Előzzük meg az ízületi kopást Ajánlott cikkeink a témában: Ízületi kopás a nem megfelelő mozgás miatt Ízületeink funkcionális egységet alkotnak, amelynek részei a csontok, porcok, szalagok és inak, valamint az izmok.
- Eszköztár: A porcszövet bemutatása A porc a csontnál lágyabb, szilárd állomány.
- K9 INUFLEX izületvédő, porcerősitő kutyáknak g - Vet-Plus
Laza tokkal és szalagokkal rendelkező, erős izomzattal körülvett ízületekben pl. Az ízületek osztályozhatóak a bennük lévő csontok alapján, így megkülönböztethetünk egyszerű két csontvég találkozikill. Forgóízület Az elmozdulása a csont hossztengelyére egybeesik. Kéttengelyű ízületek Tojásízület Mint a neve is mutatja, tojás alakú ízületi felszínnel rendelkezik, mely két tengely körüli mozgást engedélyez. Nyeregízület Az ízületnek két egymásra merőleges tengelye van.
Porcerősítő étrend | TermészetGyógyász Magazin
Soktengelyű ízületek Elmozdulása három fő- és sok melléktengely mentén történhet. Feszes ízületek Az ízesülő csontvégek kicsit, ill. A harántcsíkolt izomszövet felépítése Az emberi szervezetben simaizomszövet, harántcsíkolt izomszövet vázizom, Mivel a mozgásszabályozás kialakításában a harántcsíkolt izomzat szerepe kimagasló, így a könyvben csak ezen típus felépítésére, működésre térünk ki.
Az izom húsos részét izomhasnak nevezzük. A vázizmok, melyek a csontváz meghatározott részeiről erednek, és az izomműködés szempontjából fontos, tömött rostos kötőszövetből álló ín segítségével, a csont hüvelyi fájdalom izomízületekben részein tapadnak. Az izmot kívülről kötőszövetes hártya borítja. A hártyából válaszfalak indulnak az izom állományába, melyek az izmot izomnyalábokra tagolják.
Az izomnyalábok izomrostokból - azaz sokmagvú izomsejtekből - állnak. Az izomrost a vázizomzat elemi egysége, akciós potenciál generálására képes. Minden egyes izomrosthoz egy speciális szinapszison keresztül lásd 2.
Az idegrost elektromos impulzust juttat tovább az izomrosthoz, melynek hatására az izomrost is ingerületbe kerül lásd 2. Az izomrostokat egy speciális hártya, a szarkolemma borítja. Az izomrostok belsejében ún. A miofibrillumokat a sejt belső membránrendszere, a szarkoplazmatikus retikulum veszi körül.
Béres mozgás – Ne feledkezzünk meg a fontos nyomelemekről!
A miofibrillumok miofilamentumokból épülnek fel, amelyek az elmozduláshoz szükséges fehérjéket tartalmazzák. A vastag filamentumokat miozinnak, a vékonyakat, aktinnak nevezzük. A miozin a kötőszövet csont- és porcszövet teljesít egy feji- és egy farki részét tudjuk elkülöníteni. A feji részével egyrészt csatlakozni képes a másik miofilamentumhoz, az aktinhoz, másrészt a fej elhajlása okozza a harántcsíkolt izom rövidülését lásd 1.
A harántcsíkolt izomszövet működése A kötőszövet csont- és porcszövet teljesít harántcsíkolt izmokban az aktin- és miozinfehérjék szabályos rendezettsége alakítja ki a harántcsíkolt jelleget. Megfigyelhető, hogy a rostok hossztengelye mentén sötétebb és világosabb szakaszok váltakoznak.
A miofibrillum két Z lemez közötti szakaszát szarkomernek nevezzük, melynek hossza nyugalomban ,5µm A harántcsíkolt izom szerkezetét egyéb stabilizáló fehérjék is alkotják Ezek közül elsőként érdemes megjegyezni a dystrophin nevű fehérjét, mely az aktin és izom-membrán fehérjék közötti kapcsolatot teremti meg. Hiánya a muscularis dystrophia nevű betegséget okozza.
Megemlítendők a dezmin, illetve a vimentin fehérjék, melyek az egyes Z lemezeket fűzik össze, valamint a titin, mely a miozin centrális helyzetben tartásáért felelős. Az elektromechanikai kapcsolat, a triád szerkezete és működése A vázizomzat működésének alapvető formája az izomrostok kontrakciója. Az izomrostokat körülvevő membránon szarkolemma keletkező és terjedő akciós potenciál lásd később, 2.
Kötő- és támasztószövetek tela conjuctivales A kötőszövetek az emberi szervezetben a legnagyobb gyakorisággal előforduló szövetféleség. A test mélyebb rétegeiben felszín alatt található. Sejteket, különböző szöveteket, néha szerveket kapcsolnak össze. A kötőszövetek általános jellemzése: Sejtekből és sejtközötti állományból épül fel, ez utóbbi jelentősebb mennyiségű. A sejtközötti állomány két részre, nevezetesen egy alapállományra és különböző kötőszöveti rostokra osztható.
Ezen idő alatt azon folyamatok lezajlásához szükséges, amelyek a felszíni membrán potenciálváltozása és a kontrakció kialakulás között mennek végbe. Mindezeket összefoglaló néven elektromechanikai csatolásnak nevezzük. A csatolás első meghatározó lépése az akciós potenciál terjedése az ún. T-tubulusok membránján az izomrost belsejébe. A T-tubulusok az emlősökben az I- és az A-csík határán elhelyezkedő szarkolemma betüremkedés A vezetési tulajdonságának köszönhetően képes a felszíni membrántól távolabb eső miofribrillumok területére vezeti a potenciálváltozást.
A másik rész, mely a szarkoplazmatikus retikulumból áll L tubulus kiszélesedett résszel terminális ciszterna egészen közel kerülnek a rost belsejébe nyúló T-tubulusokhoz. Emlősökben egy T-tubulushoz két oldalról kapcsolódik egy-egy terminális ciszterna, melyet összefoglaló néven triádnak nevezünk.
A szoros kapcsolat ellenére a két struktúra között összeköttetés nem található, membránjaik között mintegy nm-es rés mutatható ki. A T-tubulus membránjában egy speciális fehérje, az úgynevezett dihidropiridin DHP receptor található. A fehérjemolekula a membránpotenciál változásának hatására szerkezeti változáson megy keresztül, ami elősegíti az L-tubulus terminális ciszternáiban lokalizálódó rianodin RYR receptorok megnyílását. A kalciumnak a citoplazmába történő kilépése koncentráció-függő folyamat.
Ezt a tartós kontrakciós állapotot kontraktúrának hívjuk. A vázizom kontrakciójának molekuláris mechanizmusa Mint ahogy korábban már említettük a vázizomrostok fénymikroszkóppal is jól megfigyelhető szerkezeti sajátossággal rendelkeznek. A vázizomrostok vékony filamentumainak szerkezeti felépítésében legfőképpen az aktin nevű fehérje vesz részt.
Az aktin két formája ismert, az egyik a globuláris monomerként azonosított G-aktin, a másik a fibrilláris, több száz monomerből felépülő F-aktin. A vázizmok vékony filamentumait két egymás mellett elhelyezkedő, csavarodott F-aktinlánc alkotja.
A szabályozó fehérjék közül a tropomiozin két aminosavláncból álló vegyület, mely a két aktinlánc között helyezkedik el. A másik szabályozó fehérje a troponin, mely három alegységből áll. A troponin-T alegység alakítja ki a kapcsolatot a tropomiozin fehérjével. A troponin-I alegység, a nevéből is adódóan, szerepet játszik az aktin-miozin kölcsönhatás gátlásában.
Nyugalomban a tropomiozin-troponin rendszer gátolja az aktinon található miozinkötő helyeket, gátolva ezáltal a kölcsönhatást. A kötődés hatására a komplex konformációváltozáson esik keresztül, melynek következtében szabaddá válik az aktin miozinkötő helyei a vastag filamentumok a kötőszövet csont- és porcszövet teljesít Az összehúzódáshoz elengedhetetlen az ATP energiaszállító nukleotidill.
A kölcsönhatás során a harántcsíkolt izom három állapota figyelhető meg, melyek ciklikus ismétlődése figyelhető meg Az aktivált izomban az aktin és miozin között kialakult kereszthidak a vastag filamentummal mintegy 90º-os szöget zárnak be.
