Közös javítás költsége, Account Options
Kedves Őszinte Ingatlanos!
Ezek alapján az derült ki, hogy a tető 9 hónapon belüli teljes felújítása szükséges. Erről az alperes tájékoztatta a közös képviselőt és a közös költségbe történő beszámíthatóság esetén a szükséges munkálatok saját költségen történő elvégzését is felajánlotta.
Elolvasom Minden tulajdonostárs közös használatában van például a lépcsőház vagy a lift, így minden tulajdonostárs köteles az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek lift működéséhez szükséges áram, lépcsőház takarítás költsége stb. Kicsit más a helyzet teremgarázsoknálhiszen azok általában önálló helyrajzi számon, önálló társasházi albetétben vannak — például a -1 emeleti teremgarázs 50 beállóhelye négyzetméter nagysággal alkot egy albetétet —, hiszen ilyenkor kizárólag az adott teremgarázsban tulajdonnal rendelkező tulajdonostársak lesznek jogosultak a használatra és lesznek kötelesek a teremgarázzsal kapcsolatban felmerülő közös költséget megfizetni. Milyen költségek tartoznak a közös költségbe?
Az állagmegóvás szükségességét a közös képviselő nem vitatta, de fedezethiány miatt nem tartotta kivitelezhetőnek. Mindezek következtében A felperes keresetében a tartozás megfizetésére kérte az alperes kötelezését.
Vélhetően a fertőzött rokon, akit teszteltek, még nem volt az eredmény birtokában, amikor elment az esküvőre. Búcsúztatására Hamvait szűk családi körben helyeztük örök nyugalomra. A gyászoló család "Nem vársz már minket ragyogó szemekkel, nem örülsz már nekünk szerető szíveddel.
A követelés jogalapját, és annak összegét az alperes nem vitatta, azonban a szakértői vélemények beszerzésével, az ingatlanában keletkezett kár helyreállításával és a közös tető javításával felmerült követelése erejéig a Ptk. Ezt a felperes alaptalannak tartotta, többek közt azért, mert az alperes a Ptk. Az első- és másodfokú eljárás A bíróság mind a keresetet, mind a beszámítási kifogást alaposnak találta, ezért az alperest a beszámítást követően a különbözet megfizetésére kötelezte.
Emelkedhet a közös költségek összege
Meglátása szerint az alperes által megrendelt szakvélemények a könyökízület-fájdalom károsodásának megállapításához és a javítási munkálatok meghatározásához szükségesek voltak, az elvégeztetett munkálatok pedig a közös tulajdon állagát óvták, ezért a szakértői díjak, illetve a vállalkozói díj megtérítésére a felperes köteles.
Kiemelte, hogy bár az alperes a munkálatok elvégzése előtt megfelelően tájékoztatta a tulajdonostársakat, de az értesítés elmaradása sem vezet volna a térítési igény elvesztéséhez. Mivel az alperes épületrésze a tető rendszeres karbantartásának hiánya miatt ázott be, ezért a helyreállítási költségeket az alperes a felperesre háríthatja.
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Hangsúlyozta, hogy jóllehet a társasházi törvény értelmében a közös tulajdonban álló épületrészek felújításáról a közgyűlésnek kell határoznia, mivel azonban a társasházi törvény nem szabályozza azt az esetet, amikor a tulajdonostárs közgyűlési felhatalmazás nélkül végzi el a közös tulajdon halaszthatatlan állagmegóvását, a felmerülő követelést mögöttes szabályként a Ptk.
Eszerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges közös javítás költsége bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs köteles viselni. Ilyen kiadások előtt a tulajdonostársakat lehetőség szerint értesíteni kell.
Mindezek alapján a felújítási munkálatokkal felmerült kiadásait az alperes a felperes követelésébe beszámíthatta. A felülvizsgálati kérelem tartalma A felperes álláspontja szerint a társasház gazdálkodása kötött, a közgyűlés el nem vonható, kizárólagos hatáskörben dönt a Ptk.
Tévesnek ítélte azt a jogértelmezést, amely szerint a társasházi törvény nem szabályozza az állag megóvásához szükséges munkálatok elvégzését, a törvény ugyanis kógens jelleggel vonja meg annak kereteit és a döntéshozatali fórumaként közös javítás költsége társasház közgyűlését nevezi meg.
A költségek viseléséről nem a tulajdonos dönt, hanem a közgyűlés.
Kinek a költsége a közös terület felújítása? - Őszinte ingatlanos
A Kúria megállapításai A Kúria rámutatott arra, hogy a társasház a közgyűlés által elfogadott éves elszámolások és költségvetések keretei között működik. De ezek a keretek elsősorban a társasház szervezeti működésére mutatnak, a relatíve elkülönült jogalanyiság ugyanis önálló, az egyes tulajdonosoktól elkülönült szervezeti működést indokol.
Az alperes által érvényesített költségek azonban a tulajdonjog, pontosabban a tulajdonjog tárgyának védelméhez kapcsolódnak, amelyek valamennyi közös tulajdoni forma, így a társasháztulajdon mint speciális közös tulajdoni forma esetében is azonosak: a közösségi döntéshozatal viszonylagos nehézkessége és a közvetlenül érintett tulajdonos érdekeltsége miatt, az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkák esetére a jog elismeri a közös tulajdon tárgyának javítási, állagmegóvási költségeit megelőlegező tulajdonos megtérítési igényét a tulajdonosi közösséggel szemben.
A társasházi törvény szerint a társasházi törvény eltérő rendelkezése hiányában a Ptk. A társasházi törvény közgyűlés kizárólagos hatáskörét meghatározó rendelkezései azonban nem Ptk. Az eltérő szabályozási tárgy miatt a Kúria szerint a felhívott rendelkezések nem konkurálnak egymással, ezért az eljárt bíróságok helytállóan foglaltak állást a beszámíthatóságáról.
Ki fizesse a közös költséget: az albérlő vagy a tulajdonos?
Mindezek alapján tehát arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy a társasházi törvény rendelkezése, amely szerint a közösséget terhelő kötelezettségek vállalása a közgyűlés kizárólagos döntési jogkörébe tartozik, nem zárja ki a tulajdonostársnak a társasházi épület közös tulajdonú részei állagának megóvására vonatkozó jogosultságát.
A tulajdonos a közös tulajdonú épület állagának megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges költségeit a tulajdoni hányadát meghaladó mértékben a társasházzal közös javítás költsége fennálló közösköltség-tartozásába beszámíthatja Az ismertetett döntés Kúria Pfv.
Releváns jogszabályhely: Kapcsolódó cikkek: A késedelmi kamat érvényesülése pénztartozás részteljesítésének elfogadásakor A jogosultat késedelmi kamat abban az esetben is megilleti, ha az arra vonatkozó jogainak fenntartása nélkül fogadta el a pénztartozás részteljesítését — a Kúria eseti döntése.
A terhelt távollétében lefolytatott alapeljárás esetén a távollét törvénysértő voltára felülvizsgálati indítvány alapozható — a Kúria eseti döntése. Keresés Keresés csak a prémium cikkekben Legfrissebb cikkek.
